Bocskai Korona

A BOCSKAI KORONA

Bocskai István Társaság néhány éve kezdeményezte, hogy legyen a fővárosban egy olyan szobor,

amely emléket állít Bocskai István fejedelem 1605-ös koronázásának.

A Bocskai István Társaság egy majdnem elfelejtett történelmi eseményre szeretné /szerette volna/

felhívni a figyelmet és azt megörökíteni az utókor számára. Megalakulásunkkor feladatunknak

tekintettük a magyar-magyar kapcsolatok ápolásán túl, a nagy fejedelem kultuszának ébrentartását

is. Sajnos sem az előző évszázadokban, sem az elmúlt évtizedekben nem került megfelelő helyre

Bocskai István tevékenységének értékelése: hogy mit tett nemzetért, hazáért, Európáért?

Pedig vannak történészek, akik Szent Istvánhoz, IV. Bélához mérik életművét, akik a legnagyobb

erdélyi fejedelemnek tartják!

Ezt erősítené a Társaság kezdeményezése, a pesti Duna-parton felállítandó szobor Bocskai koronázásáról.

A történelmi előzmények és körülmények ismerete a nagyközönséget is hozzásegítheti a kiváló karizmatikus személy megismeréséhez.

A magyar nemzet tragédiája, hogy a két hatalmas császár /német-római és török/ között

a megfogyatkozott magyar nép, ennyi fegyverrel körülvéve, nem állhatott meg a maga lábán.

"Két pogány között" csatlakozni kellett valamelyikhez. A török barátságát nem szívesen tette,

de a magyarság léte forgott kockán. Illésházy fogalmazta meg Bocskaihoz írott levelében:

"magunk az sok ínség miatt országunkból elfogyatkozván, elégtelenek valánk idegen nemzet rabságából magunkat megszabadítani".

Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése a hit védelmében és az alkotmányosság visszaállításában sikeres volt, 1605 őszére győzött!

A "kényszerű szövetséges" - a török- koronát küldött neki!

A delegáció tagja - Bocatius János kassai főbíró- az esemény helyéről és a koronázásról is pontosan beszámolt.

" A Duna-parton csaknem a várral átellenben tartózkodott a vezír, s az ő sátrától három kőhajításnyira jelölték ki a fejedelem sátrát."

Igaz, hogy fényes külsőségek között a - nagyvezír Lalla Mohamed - Bocskai fejére tette a koronát,

de Bocskai kijelentette, hogy csak ajándékként fogadja el, mert "él a törvényesen

megválasztott magyar király és Magyarország ősi szabadságjoga ellen nem fog cselekedni"!

Ezután saját maga vette le a fejéről a koronát, úgy ahogy kapta, a mellette álló Szécsi György "uramnak" adta át megőrzésre.

A Porta ezután Bocskait Rex Stephanusnak nevezte, de a fejedelem a magyar királyi címet

sohasem vette fel, hivatalos titulusa:

Stephanus Bochkay de Kismaria

Princeps Transylvaniae,

Partium Regni Hungariae

Dominus, et sicolurum comes

A Társaság miért tartja fontosnak, hogy ez a történelmi esemény szoborként legyen megörökítve?

A szerencsi országgyűlésen /1605. április 20./ Bocskai Istvánt, Erdély fejedelmét Magyarország

fejedelmévé választották és a felséges címmel is felruházták. Ez a győzelem országgyűlése volt!

Az öreg hadfiak örömkönnyek között mondogatták: "eltángáltuk a császárt"!

Ragyogó távlata nyílt a jövőnek, s úgy tűnt megvalósulhat a Mohács utáni nemzedékek nagy álma,

a szétszabdalt Magyarországi területek egyesítése egy nemzeti királyság uralma alatt. 1605. tavaszán úgy érezték nincs számottevő akadálya a nemzeti királyság visszaállításának.

Ugyanis a töröktől meg nem szállt magyar területek háromnegyed része a Bocskai vezette, felkelt magyar rendek kezén volt, s a katonai erőviszonyok is Bocskainak kedveztek.

S ezért a fejedelem 1605. tavaszán titokban 3 tagú küldöttséget menesztett Sztambulba koronáért,

a híres szendrői végvári kapitány Korláth István vezetésével.

Bár "soha senkinek az Fényes Portárul koronát nem adtak, csak botot és zászlót.....", a szultán –I.Ahmed - mégis úgy rendelkezett, hogy a kincstárból hozzák ki az utolsó bizánci császár koronáját, amit a követek örömujjongva jelentettek Bocskainak: ".....az Úristen egy szép koronát is ad felségednek, higgyjen felséged, hogy az tárházból elvitték az görög császár koronáját".

/Szakály Ferenc történész jegyzete: a "szeráj kincstárából az 1453ban elesett utolsó bizánci császár koronáját"./

Az utolsó Palaiologosz XI. Konsztantinosz hazája védelmében Bizánc falainál halt hősi halált,

s az Ő koronája került a győztes hadvezér, Bocskai István fejére. Bármennyire is megtisztelő az egykori hatalmas Bizánci birodalom felségjelvényét birtokolni, de az mégsem a Szent Korona volt.

Ezt a követek is tudták: "Engedje az szent Isten, hogy ez mellé az mi Istenben elnyugodott, szent királinktól maradott, német kezénél levő koronáját is felséged vehesse vissza az romlott ország mellé..." írták jelentésükben.

Ezt Bocskai fejedelem is tudta, de szüksége volt az un."török" koronára a két nagy császár közötti katonai és diplomáciai küzdelemben!

A Társaságunk azért szeretné ezt a magyar és az európai történelemben is páratlan eseményt

szoborban megörökíteni, hogy az utókor ezen a helyen is leróhassa kegyeletét az egyetlen győztes szabadságharcunk vezére előtt, aki sohasem vált a nagyhatalmak játékszerévé, s aki katonai győzelmeit a tárgyalóasztalnál az ő általa diktált, Béccsel és Sztambullal kötött békére váltotta fel!

A Társaság a szobor elkészítésére Györfi Lajos Magyar Örökség Díjas, és a Magyar Köztársaság

Ezüst érdemkeresztjével kitüntetett szobrászművészt kérte fel, aki már régen elkészítette a terveket és a művész kiállításainak az egyik legsikeresebb darabja.

Mi lett a kezdeményezés sorsa?

2012-ben az V. kerület Kulturális Bizottságához fordultam a szoborállítás kezdeményezésével,

mivel ez az egyedülálló történelmi esemény a kerülethez tartozó Duna-parton történt.

Hamarosan meg is kaptam a lehetőséget, az akkori főépítész helyrajzi számmal jelölve

"...a Március 15. tér északi részén a pázsiton belül a Piarista köz vonalában" támogatta a szobor felállítását. A szükséges engedélyek megszerzése után - kiderült, hogy a tulajdonos, a Főváros és a Fővárosi Önkormányzat a MTA -tól kért szakvéleményt.

Dr. Pálffy Géza történész a következőt írta, ami napjainkig eldöntötte a szobor sorsát. " A fejedelemnek itt szobrot állítani olyan paradox lépés lenne, mintha Kádár Jánosnak akarna valaki hasonlót emelni a szovjet tankok 1956. novemberi bevonulásának egyik csomópontján."!!!!

Természetesen Társaságunk is kért szakvéleményt a kiváló történész Bocskai kutató Dr. Nyakas Miklóstól, aki megvilágította a Bocskaival kapcsolatos ellenérzések eredőjét:

"... az a nagyívű politikai pályafutás /mármint a Bocskaié/, amely a Habsburg barátságtól elindulva jutott a kényszerű török szövetség vállalásáig, természetesen érdekeket sértett.

Mindenekelőtt a prágai magyar királyét /Rudolf/........."

".....Jelen történetírásunkban kibontakozott egy áramlat, melynek érvei eredetüket tekintve - minden jószándékuk mellett - valahol Rudolf prágai udvarában leledzenek!"

Természetesen Dr. Nyakas Miklós egyetértett kezdeményezésükkel és támogatta azt!

Az utóbbi években is többször kérelmeztem hol a Fővárosnál, hol az V. kerületnél a szobor felállítását, de az MTA "szakvéleményére" hivatkozva mindig elutasították.

/Honlapunkon mindkét szakvélemény olvasható./

Az osztrákok még kiállítás céljából sem adják kölcsön a koronát.

A szabadságharc 400. évfordulóján Kismarja Bocskai "kedves szülőföldje" ünnepség sorozattal

hálálta meg a nagy fejedelem egyedülálló kiváltságát, hogy elődeink itt évszázadokon át megvalósíthatták az önmagukat irányító szabad emberek közösségét.

Ez alkalomból a Magyar Nemzeti Múzeum egy Bocskait ábrázoló hatalmas molinót ajándékozott

a kismarjai református templomnak, ahol a Bocskai szülők is nyugszanak és Ő maga is - még mint hadvezér - itt remélt örök nyugodalmat.

Beszélgetésünkkor a Múzeum akkori igazgatója /néhai Dr. Kovács Tibor/ elmondta, hogy kérelemmel

fordult a Hofburg kincstárának vezetéséhez, kölcsönkérve a koronát a jeles évforduló alkalmából

múzeumi kiállításra. Kérelmét barátságosan, de elutasították.

Ugyanígy jártak a 2010-ben a Fidesz képviselői, Dr. Vitányi István és Halász János államtitkár,

akik a Kormány képviseletében és a debreceni Déri Múzeum szakmai támogatásával -

személyesen elutazva Bécsbe - kérték a Bocskai koronát- természetesen kölcsön - elvitelének /1610/ 400. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésre.

Az osztrák Kulturális Minisztérium vezetése elzárkózott a korona kiadásától.

Mi a véleménye arról, hogy Bocskai István Bécsben őrzött koronájának magyar tulajdonként Magyarországon lenne a helye?

A Habsburgokat állandóan izgatta a Bocskai korona és addig mesterkedtek, míg végül a magyar országgyűlés az 1609. XX.tc-ben rendelkezett az átadásról, de az 5.§-ban kimondta:

" A korona pedig a nádor úr kezeibe adatván, a nádor úr Ő kir. Felségének adja át, hogy

tárába tétetvén: megőriztessék."

Tehát a Habsburg-ház, akiknek nem köszönhetünk mást, csak "vért, könnyeket és szenvedést"

tulajdonjogot soha nem szerzett a koronán, sem Ausztria, de még Románia sem!

Indokolatlan Bécs beteges ragaszkodása is a koronához!

A Bocskai korona a magyar nemzet egy küzdelmes korának értékes műtárgya - emléke-,

amikor a tizenötéves háborúban az ország senkiföldjévé vált, amikor "vérözön" borította

el az országot, amikor a magyar etnikum megroggyant a Kárpát-medencében, akkor

egy karizmatikus államférfi - Bocskai István - élére állt az eseményeknek és megmentette

az országot a végső pusztulástól.

A korona Bocskai Istváné, történelmünk egyik legnagyobb alakjának az ereklyéje!

Nemzetünk javát szolgálná, ha az országgyűlés visszakérné a nemzet "jussát", hogy méltó helyen

a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban, vagy a debreceni Déri Múzeumban hirdesse

a "mégis megmaradás" erkölcsi parancsát!

Milyennek látja a szoborállítás esélyeit?

Amíg Magyarországon itt vannak azok az un. "balliberális" erők, sajtójuk és nemzetközi kapcsolataik

felül írhatják döntéseinket, addig nem látok lehetőséget a szoborállításra. Annál is inkább, mivel

Bocskai István személye évszázadokon át egyet jelentett a nemzeti függetlenség gondolatával, jelen

korunkban pedig a nemzeti egység megvalósításának a szándékával!

Budapest, 2021. január 28.

Sárkány Viola

elnök

Bocskai István Társaság